2011. december 11., vasárnap

A szó torzította írás



Az alábbi kis gondolatmenet egy hosszabb tanulmány része, ami a szeretet és szerelem szavunk keveredéséről és e keveredés okozta problémákról szól.

A mondandó rövidebb-hosszabb idejű rögzítésének egyik módszere az írás. Az írás, amely mondatokat, szavakat használ. A mondatok, szavak jelentésvetülete egy sor fontos dolog függvénye. Csak egy pár példa: az író és az olvasó mit ért egy szó jelentésén, hogyan kerekedik a mondat, az olvasó hogyan értelmezi a mégoly egyértelműnek is szánt sorokat. Ha nem azonos az író és az olvasó nyelve, akkor még a fordító is bekerül az amúgy is sokváltozós függvény értékkészletébe. Álljon itt egy példa, ami karácsony közeledtével időszerű.

Popper Péter tanár úr egyik előadásában érdekes nyelvi problémára hívta fel hallgatósága figyelmét. Az Újszövetség egyik részében, Péter és Jézus párbeszédében, a magyar műfordítók következetesen a szeret igét használták, míg a görög eredetiben kétféle igealakkal találkozhatunk. Megkerestem ezt a részletet. János evangéliumában ez olvasható (Károli Gáspár fordítása):


János 21:15-17

15 Mikor aztán megebédelének, monda Jézus Simon Péternek: Simon, Jónának fia: jobban szeretsz-é engem ezeknél? Monda néki: Igen, Uram; te tudod, hogy szeretlek téged! Monda néki: Legeltesd az én bárányaimat!
16 Monda néki ismét másodszor is: Simon, Jónának fia, szeretsz-é engem? Monda néki: Igen, Uram; te tudod, hogy én szeretlek téged. Monda néki: Őrizd az én juhaimat!
17 Monda néki harmadszor is: Simon, Jónának fia, szeretsz-é engem? Megszomorodék Péter, hogy harmadszor is mondotta vala néki: szeretsz-é engem? És monda néki: Uram, te mindent tudsz; te tudod, hogy én szeretlek téged. Monda néki Jézus: Legeltesd az én juhaimat!

Ha e részletet megkeressük a görög nyelvű eredeti szövegben, a görögül tudónak alapvetően más értelmű párbeszéd bontakozik ki:

Textus Receptus (1550/1894):

15 Ὅτε οὖν ἠρίστησαν λέγει τῷ Σίμωνι Πέτρῳ ὁ Ἰησοῦς· Σίμων Ἰωάννου, ἀγαπᾷς με πλέον τούτων; λέγει αὐτῷ· ναὶ κύριε, σὺ οἶδας ὅτι φιλῶ σε. λέγει αὐτῷ· βόσκε τὰ ἀρνία μου.

16 λέγει αὐτῷ πάλιν δεύτερον· Σίμων Ἰωάννου, ἀγαπᾷς με; λέγει αὐτῷ· ναὶ κύριε, σὺ οἶδας ὅτι φιλῶ σε. λέγει αὐτῷ· ποίμαινε τὰ πρόβατά μου.

17 λέγει αὐτῷ τὸ τρίτον· Σίμων Ἰωάννου, φιλεῖς με; ἐλυπήθη ὁ Πέτρος ὅτι εἶπεν αὐτῷ τὸ τρίτον· φιλεῖς με; καὶ λέγει αὐτῷ· κύριε, πάντα σὺ οἶδας, σὺ γινώσκεις ὅτι φιλῶ σε. λέγει αὐτῷ [ὁ Ἰησοῦς]· βόσκε τὰ πρόβατά μου.

Jézus kétszer az agape, harmadszorra a philio igével kérdezi Pétert, aki mindháromszor a philio igével válaszol. A latin nyelvű Bibliában a diligo, diligere, és az amo, amare igék szerepelnek:

(Jerome's A.D. 405 Biblia Sacra Vulgata Latina (Latin Vulgate)

15 cum ergo prandissent dicit Simoni Petro Iesus Simon Iohannis diligis me plus his dicit ei etiam Domine tu scis quia amo te dicit ei pasce agnos meos
16 dicit ei iterum Simon Iohannis diligis me ait illi etiam Domine tu scis quia amo te dicit ei pasce agnos meos
17 dicit ei tertio Simon Iohannis amas me contristatus est Petrus quia dixit ei tertio amas me et dicit ei Domine tu omnia scis tu scis quia amo te dicit ei pasce oves meas

Csia Lajos görög-magyar fordításában (1978.) ez a részlet így szól:

15 Mikor megreggeliztek, Jézus megszólította Simon Pétert: “Simon, János fia , jobban szeretsz engem náluknál?” “Úgy van, Uram – felelte –, te tudod, milyen kedves vagy nekem.” “Legeltesd bárányaimat!” – mondta neki.
16 Másodszor is újra megkérdezte: “Simon, János fia , szeretsz engem?” “Úgy van, Uram! Te tudod, hogy kedves vagy nekem!” Mondta neki: “Terelgesd a juhaimat!”
17 Harmadszor is szólt hozzá: “Simon, János fia, kedves vagyok neked?” Megszomorodott Péter, hogy harmadszor kérdezte tőle: “Kedves vagyok neked?” – és azt felelte neki: “Uram, te mindent tudsz. Te tudod, hogy kedves vagy nekem.” Jézus ezt felelte neki: “Legeltesd a juhaimat!

Jézus első két kérdése a feltétel nélküli szeretetre vonatkozik, ám Péter válaszában igét vált és a baráti szeretet igéjével válaszol. Péter válasza tudatos, a Jézustól távolságtartóbb igét választja. Jézus harmadszorra már a jelentősen mást jelentő, baráti szeretetet kifejező igével kérdezi Pétert. 

Péter válaszai így nyernek valódi értelmet a párbeszédben és fejezik ki a két ember viszonyát.



Nincsenek megjegyzések: