Az élet háromszögei

Véletlen?

Ken Wilber egyik alapvetésével foglalkozunk Daubner Béla integrál csoportjában, a négy kvadráns modellel. Miközben együtt gondolkodunk én olvasgatok, veszek könyveket. Két könyv is az éjjeli szekrényemen landolt az utóbbi időben: Daniel Siegel Mindsight – Elmetudatosság és Swámi Ráma: A bölcsesség könyve című kötetei. Általában így válogatok: egyet nyugatról, egyet keletről. Ha kezembe kerül egy könyv a pszichológia témaköreiből, akkor igyekszem utána egy másikat a spiritualitás vagy a misztika szerzőitől választani. Most is így tettem. És meglepődtem.

Siegel kötete lenyűgözött. A könyvről részletesen majd máskor. Van az elején benne pár ábra, amelyek segítségével a szerző elmondja a legfontosabbakat, azokat az alapgondolatokat, amik végigvonulnak a könyvön, amiket az olvasónak jó előre tisztán látnia a továbbiak helyes értelmezéséhez. Az egyik ábra egy háromszög.

Siegel szerint a jóllét három alapvető aspektusa: az elme, az agy, és a kapcsolatok.

A szerző azt tanítja könyvében, hogy e három kategória kiegyensúlyozottsága, harmóniája biztosítja életünk egészséges minőségét. „Arra huzalozva jövünk a világra, hogy kapcsolatokat teremtsünk egymással, és az agyunk későbbi neurális formálódása, amely énérzésünk alapját képezi, a csecsemő és gondviselője közötti meghitt interakciókra épül”. E mondatban – ami arról szól, hogy miként indulunk - ott van mindhárom kategória: a kapcsolat, az agy (neurális formálódása), és az elme munkája, az énérzés is. Siegel azt tanítja, hogy bármelyik életszakaszt, élethelyzetet vizsgáljuk, vagy megélését módosítani szándékozzuk, azt mindig e három kategória mentén egyszerre kell megtennünk.

Ha a háromszög bármelyik csúcsa túlhangsúlyozottá válik, vagy elszakad szomszédjától, sérül az egyensúly, megszűnik a harmónia. Siegel alapján így értelmeztem:

Ebből következik a terápia, a helyreállítás módja: az egyensúlyt vissza kell állítani, úgy is mondhatjuk, hogy az elszakadó részt integrálni kell a harmóniába. Az elmetudatosság is ezt szolgálja: az agy és az elme harmonizációját, aminek egyik új módja a tudatos jelenlét gyakorlása, a mindfulness.

Siegel a 2010-ben írt könyvében egy sor érdekes fogalmat használ és magyaráz el, ezekből csak néhány: önreflexió, újrakapcsolódás, neuroplaszticitás, reziliencia, implicit és explicit emlékezet stb. Majd a szerző levonja következtetését: Az integráció szemszögéből „teljesebb képet kaphatunk a jóllét háromszögéről, az elme, az agy és a kapcsolatok rendszeréről, továbbá a komplexitás és az integráció alapelveinek alkalmazásával megteremthetjük az egészség állapotát életünk e három aspektusán belül”.

Elolvastam az Elmetudatosságot. Nagy élmény volt megismerni a pszichoterapeuta Daniel Siegelt. Tanításai és esetleírásai megismerése közben megelevenedtek a terapeuta-író és kliense a szobámban. Olyan közvetlen és szép a stílusa, hogy egy-egy történet olvasása közben meg is hatódtam. Sorra került a következő könyv, Swámi Ráma kötete.

És mit ad a véletlen, Ráma is egy háromszöggel kezdi.

Ráma háromszöge a talpán áll, és szóhasználata kicsit eltérő, én mégis azt gondolom, hogy e két filozófia egy és ugyanazt a bölcseletet írja le. „Az élet nem lehetséges ezen aspektusok harmonikus együttműködése nélkül” - írja Ráma. Az ő belső lénye megfelel Siegel elme fogalmának, a természet és a test megfelel az agy fogalmához, a gyakorlati élet kifejezés pedig hasonló a kapcsolatokhoz. Természetesen e fogalmakat tágan kell értelmezni. Ráma 1972-ben így kezdi a bölcsesség könyvét: „Alapvető jelentőségű [az ember] számára, hogy megtanulja, hogyan tarthatja fenn a harmóniát belső lénye, a világban való tevékeny élete és a fizikai testét fenntartó természeti erők között”.

Nézzük mit tanít az integrál elmélet filozófusa, Ken Wilber négy kvadráns modelljében (amivel éppen Daubner Béla integrál csoportjában foglalkozunk). A valóság – így az ember valóságának – megismerése négy egyidejű aspektusból történhet meg teljességében: a belső és a külső, valamint az egyéni és a közösségi aspektusokból. Ez a négy jellemző négy megismerési módozatot határoz meg: ismerjük meg [az embert] az egyéni belső alapján, az egyéni külső alapján emellett és egyidejűleg ismerjük meg [az embert] a közösségben belső történéseink és a közösségi külső megnyilvánulásaik alapján. A hangsúly az egyidejűségen van. A megismerés négy aspektusának harmonizálni kell, nem tolódhat el egyik módozat felé sem.

Ken Wilber

Wilber azt is tanítja, hogy minden érző lény – így az ember is – e négy dimenzió mentén nyilvánul meg. E négy dimenzió harmóniája, egyensúlyának mértéke írja le a lény, az ember valóságát. És itt megérkeztünk Siegel és Ráma filozófiájához. Wilber a kapcsolatok, a gyakorlati élet megközelítéseket ketté bonja: belső és külső aspektusra. Bár Siegel, az amerikai terapeuta és Szvámi Ráma, a keletről jött tanító ezt nem teszi meg, a három gondolatmenet egy és ugyanazt fogalmazza meg: Wilber egyéni belső aspektusa, Szvámi Ráma belső lény fogalma valamint Dan Siegel elme kifejezése ... ugye nem is kell folytatnom...

Véletlen egybeesések? Azt gondolom, hogy nem azok.

Az élet háromszögei, vagy négyszöge az integráció fontosságát hangsúlyozza. Az integrációhoz, ami messze nem azonos a matematikai összegzéssel, vagyis az összekapcsolódáshoz fejlődésünk során sok-sok elkülönültséget kell megélnünk, amely mentén kialakítjuk saját énünket, hogy lehetőleg még ebben az életünkben megérkezzünk az azonosság és az önazonosság érzetébe, az emberiség integrált együttesének jelenlétébe.

 * * * * *

Mindkét kötet gondozója az Ursus Libris Könyvkiadó.

A kis Tomika alkotóiról

Egyszerűen, már a racionális logika szintjén sem tudom elképzelni, hogy az életem kizárólag két anyag egyesüléséből származzon.

Ha itt és most van lelkem, akkor ennek az anyagtalan léleknek is abból a két, számomra ősanyagból kellene származnia. Ha van elmém, akkor annak is abból a két ősanyagból kellene származnia. Nem tudom elképzelni. Nem lehetetlen, de ma nem tudom elképzelni.

Az elmém, a lelkem, a temperamentumom eredete ma számomra sokkal könnyebben felfogható, ha nem csak az anyagból, hanem ahogy az anyagiból, úgy a lelkiből és a szellemiből is származik. úgy gondolom, hogy az őspillanatban nem csak a két ivarsejt egyesül, hanem egy sor más, nem anyagi dolog is beleteszi magát a kis Tomiba. Azt nem tudom, hogy a folyamat hogyan zajlik, honnan tudják az alkotók, hogy éppen az alkotás pillanata van, és ott van „dolguk”. Talán pár (ezer) év múlva lesz majd válasz...

Kik az alkotók és mik ezek az alkotóelemek? Én ma így látom ezt a pillanatot:

Beleteszi a „+” jellel jelölt, éppen megfoganó kis Tomiba magát: az anyagi, a lelki és a szellemi.
(A lélek szó az ábrán az egyéni lelket és nem az abszolút Lelket jelöli)

Majdnem biztos, hogy ez a felosztás is önkényes, és csak a szemléltetést könnyíti meg, de azt gondolom, hogy a lényeg így áttekinthetőbbé válik. A világot szemléletileg – és nem struktúra szerint – felosztom formavilágra és forma nélküli világra. A formavilágot is kettéosztom: materiális és immateriális világra.

A kis Tomi kap az induláskor energiát és információt a következő megjelenésekben:

a materiális formavilágból anyagként: az anya és az apa ivarsejtje formájában. A genetikai örökítő anyag, a DNS. Tele információval és van benne energia is. Fogalmam sincs mennyi, de van.

Az immateriális formavilágból a lélek három rétegéből: a kollektív lélekből, az akasa mezőből származó információt, a családi lélekből a felmenők, transzgenerációs információit, és az egyéni lélekből a karmikus, előző életek információit. Azt gondolom, hogy a lelki alkotórész is telis-tele van információval és ezek a mezők energiatárolóként is működnek.

A forma nélküli világ szellemi hozadéka még rejtélyesebb. Csak energiával lehet leírni. Lényege, hogy nincs információtartalma. Csakis energiája van ennek az alkotóelemnek. Szerintem mindenki egységnyit kap ebből az alapelemből és ez az indulási elem a Szeretet nevű univerzális energia-hologram egy szelete.

A Szeretet hologramja

Leírom, hogyan működik a szeretethologram. Az analógia Gábor Dénes hologramja. Ha egy hologram képből letörünk egy darabot, annak a kis darabnak és az eredeti darabnak az információtartalma megegyezik. Tehát ha még egyet letörünk, annak is ugyanannyi lesz az információ tartalma. Ha egy festményből levágok egy darabot, az az eredetiben hiányt eredményez és így információvesztés lép fel. A hologramnál ez a hiány nem lép fel.

Én azt gondolom – bár ez lehetetlennek tűnhet –, hogy a fogantatáskor ez a folyamat megy végbe a Szeretettel is. Van egy univerzum méretű Szeretet és abból tör le az alkotó egy darabot minden létrejövő kis Tominak. Az univerzum Szeretete és az egyén szeretete a letörés miatt nem változik meg. Ahogy a nagy hologram információ értéke egyenlő a hologramból letört holograméval, úgy az univerzum Szeretete is egyenlő az abból leválasztott, és a megfoganó kis Tomiba befektetett szeretettel.

Ez a szeretet, a jó, az isteni alkotóelem, a kis Tomika szellemi alkotórésze. Úgy tűnik, hogy ez a személyiség magja. Talán ez az Önvaló. Az anyagi alkotó elem szükséges a testi megjelenéshez, a lelki energia és információ szükséges az egyedi megjelenéshez, a szellemi alkotóelem pedig a kapcsolódás alapkelléke.  Ezek szerint az őspillanatban olyan összehangolt munka zajlik, amiről ma nagyon keveset ismerünk. Csak feltételezem, hogy ami ott és akkor történik, az a teremtő csoda.

Minden, ami ezután történik, az már a nagy út része. Már a fogantatás őspillanata utáni első pillanat is rizikós. A rizikó faktorokról egyre többet tár fel a megfigyelő tudomány. Kromoszómahibák, méhen kívüli terhesség, be nem ágyazódás... csak egy pár példa az első percek rizikóiból. Ahogy telik az idő, úgy válik egyre érzékenyebbé az út. Például a szülésről, vagy a korai fejlődésről – mennyi újat tudunk már ezekről a folyamatokról!

Tehát a fejlődés során az induló információ és energia folyamatosan bővül. Ezek részben a testbe zártan fejtik ki hatásukat.

InForma

A test forma. Az energia formába öntése az InForma. A formajellemzők összessége az InFormáció. (In = -ban, -ben), InForma, jelentése: a formában benne van. Tehát minden formának vannak jellemzői, a külső jellemző az információ. A forma akkor válik élővé, ha jellemzi egy energia is.

Egy információ alacsony energián nem túl mobilis, nem túl romboló, vagy nem túl építő jellegű. Egy formát tehát két jellemző ír le: az energia szintje (másképpen a rezgés) és az információ tartalom. László Ervin úgy fogalmazott, anyag márpedig nincsen: csak energia és információ. Tökéletesen egyetértek vele. Ilyen értelemben a kis Tomi indulásakor is két dologból állott össze: információból és energiából.

Ezeket több helyről kaptam: anyutól apámtól, nagyszüleimtől, azok felmenőiktől, a magyaroktól, a zsidóktól, a világ összes élő és valaha élt emberétől, lényétől, rezgésekkel bíró formáitól, az univerzumtól, istentől.

Az egóról

Elsősorban védelmi és működést biztosító eszköz. Ha bizonyos korban gyenge, baj van. Fejlődése szükségszerű, de általában akadozik. Az ego fejlődését Jane Leovinger és Suzan Cook-Geruter jól leírta. Az egó telis-tele van folyamatosan változó információval és energiával.

A szeretet az energia és az információ függvényében

Ha egy információ-energia koordináta rendszerben ábrázolunk különféle olyan emberi formákat, amik érzelmekkel is kapcsolatosak, akkor feltételezésem szerint egy ilyen képet kapunk:

A szeretet információ tartalma nulla. Energia tartalma egységnyi. Ez alacsony energiaállapot, és nagyon stabil. Minden más forma az ábrán magasabb vagy alacsonyabb energia pozíciójú. Egy rendszerben, mint például egy emberben több ilyen forma is él egy időben. Ha ezek többé-kevésbé egyensúlyban vannak, akkor nagy baj nincsen. Ha a rendszerelbillenés a szeretet feletti energiákkal megy végbe, akkor nincs baj, csak robusztus megjelenés. A szeretet egységnyi energiaszintjénél kisebb energiájú formákat én vákuum formáknak tartom, kifejezetten veszélyesek, mert energiavámpírokként jelennek meg.

Minden forma a térképen egységnyi energiára tör. Ha ez nem olyan könnyen sikerül, először egyensúlyra törekszik. Ezt azt jelenti, hogy fix hely nincs! Minden mozog. Talán egyetlen kívétel az ábra szeretet pontja. Egy forma vagy úgy teszi, hogy keres magának egy kiegyenlítő polaritást és így labilisan, de úgy ahogy tartja magát, vagy a szeretet egységnyi energiájú állapota felé halad.

***

A kis Tomi él, küzd, változik. Egy soha be nem fejeződő folyamat alkotó része.

(2014)

Szellemről és Lélekről

Ezt a címet 250 évvel ezelőtt le sem írhatták volna. Miért? Mert nem volt még szellem szavunk.

I. Szellet - Szellem

A magyar nyelv történetében a szellem szó – etimológusaink szerint – Kölcsey Ferenc érdeme. A szót a nyelvújítók vezették be 1808-ban a szellet alak helyett. Története így nyelvünkben sokkal rövidebb múltra tekinthet vissza, mint más nyelvekben. Használata enyhén szólva is vitatott.

Számos nyelvben külön-külön szó szolgál az Isten Lelkének és az ember lelkének kifejezésére: a héber rúach és nefes, a görög pneuma és psyche, a latin spiritus és anima, a német Geist és Seele, az angol spirit és soul stb.

Az 1466-os Huszita Bibliából ismert szellet forma volt az első ránk maradt megoldási kísérlet arra, hogy az Újszövetség görög pneuma szavát hogyan lehetne magyarul hűen visszaadni. A pneuma jelentése lélegzet, lehelet, szellő, szél.

A Huszita Biblia Szent Szellet kifejezése (görögül pneuma hagion – πνεῦμα ἅγιον) akkoriban nagy vihart kavart. A hivatalos egyház a fordítással kapcsolatban – Szalkay Balázs, ferences rendfőnök krónikája szerint – a következő álláspontra helyezkedett:

„Akkoron két deák ember ugyanazon Kamenec városából, tudniillik Tamás és Bálint némely eszelős emberekkel és asszonyállatokkal összebeszélvén, éjnek idején megszöktek és Moldvába mentek, hol amaz két pap a mondott eretnekséget tovább terjesztvén mind a két szövetség írásait magyar nyelvre fordították. Mennyi és mekkora eretnekség vagyon ebben, amit én is olvastam, ezt világi ember sem számlálhatja... mivelhogy ezt a szólást is Spiritus Sanctus, így fordították: Szent Szellet” (4)

Bár a szellet szót még megtaláljuk a XV. században keletkezhetett Apor kódexben (139. zsoltár), mind a szellet, mind a szellem szavak használata az eretneknek kikiáltott husziták üldöztetésével a nagyobb felekezetek magyar Biblia fordításaiból hosszú időre eltűnt.

Magyar keresztény körökben a Lélek és a Szellem szavaink használata még ma is vízválasztó jelentőségű. Érdekes tény, hogy ez a nehézség kizárólag minket, magyarokat jellemez.

II. Egy másik bibliai vers

A görög nyelven íródott Újszövetségben Pál apostolnak a Korintuszbeliekhez írt első levelében a két különböző szó (psyché és pneuma) egy mondatban szerepel (1. Kor 15:45).

οὕτως καὶ γέγραπται Ἐγένετο ὁ πρῶτος ἄνθρωπος Ἀδὰμ εἰς ψυχὴν ζῶσαν· ὁ ἔσχατος Ἀδὰμ εἰς πνεῦμα ζωοποιοῦν.

Ez a helyzet ma is komoly fejtörést okoz a magyar fordítóknak. Nézzünk egy kis fordítástörténetet.
A Károli Biblia 1852-es kőszegi kiadásában ez olvasható (kiemelések tőlem):

„Mert úgy írattatott meg: Teremtetett az első ember Ádám élő álattá; az utolsó Ádám pedig elevenítő lélekké.” (6)

A sok revízión átesett Károli Biblia 1908-as kiadása ezen helyen – követve az eredeti görög szóhasználatot – felvállalja a szellem szót:

„Így is van megírva: Lőn az első ember, Ádám, élő lélekké; az utolsó Ádám megelevenítő szellemmé.”

A nagy egyházakban ma használt fordítás reviziók azonban újra kerülik a Szellem szót. Magyar Bibliatársulat fordítása (1990) a psyché szót lény szóval, a pneuma szót nagy kezdőbetűvel írt Lélek szóval adja vissza:

„Így is van megírva: "Az első ember, Ádám, élőlénnyé lett, az utolsó Ádám pedig megelevenítő Lélekké.”

III. Egy kis oknyomozás

A Biblia szerint az ember két részből áll, s így lelke és teste van (dichotomikus felfogás), vagy három részből áll: lélekből, szellemből és testből (trichotomikus felfogás). A 870-es 4. konstantinápolyi zsinat többek közt dogmaként rögzíti, hogy az ember kizárólag két részből áll. Aki ezen a teológiai alapon áll, egészen biztos, hogy az eredeti nyelveken két külön szóval illetett emberi alkotórész (rúach/pneuma és nefes/pszükhé) mindegyikét léleknek fogja fordítani. (1)

Nagy valószínűséggel a probléma ilyen mélyen gyökerezik. Ha az ember teremtése kételemű, lélek és test, akkor a szellemnek nincs helye. Ez esetben a Lélek az isteni minőség.

Csia Lajos református lelkész, magyar bibliafordító vádat emel a kérdésben:

„Hogy az ember szelleme és lelke két külön valóság, azt semmiféle más nyelvű embernek nem kell bizonyítani, csak a magyarnak. S ez nem azért van, mert a magyar nyelvnek e két fogalomra nem volna régidő óta két szava; hanem mert érthetetlen okból a magyar bibliafordítók a két fogalomnak más nyelvekben két nevét egy magyar szóval, a lélekkel fordították le s ezzel helyre alig hozható zavart okoztak a magyar lélekben.”
(3, 122. o)

A héber, görög és magyar szavak eredete és alkata tehát pontosan megfelel egymásnak. Éppen ez a körülmény még súlyosabb vádat emel azok ellen a teológusok ellen, akik nem „tudják” megtalálni a psükhének és pneumának megfelelő magyar szavakat.”
(3, 183.oldal)

A kisebb egyházakhoz köthető, legújabb fordításokban ismét a Szent Szellem alak szerepel (Patmos Kiadó fordítása vagy a Hit Gyülekezete Bibliája). A vita napjainkban is tovább dúl. Egy gondolat a Váradi-Károli Biblia szerkesztői honlapról:

„Bár felteszem, hogy a teológusok, akik itt Magyarországon erősen ragaszkodnak a „Szentlélek” kifejezéshez, és az egyházi fordításokban nem engedik a szellem szó megjelenését, azok, ha idegen nyelven publikálnak (vagy csak társalognak egy külföldi kollégájukkal), akkor nem „Heilige Seele” vagy „Holy Soul” kifejezéseket használják, lejáratva magukat, hanem a helyes kifejezést alkalmazzák. Csak a magyar népnek szánják ezt a kiváltságot.” (1)

IV. Ken Wilber

Az integrál elmélet amerikai atyja, Ken Wilber munkái angolul íródtak, így Wilber könnyen megkülönböztetheti az Abszolútumhoz köthető Szellemet (Spirit) az emberi lélektől (soul). Wilber magyar fordítói a Szellem szó használata mellett tették le a voksukat (Spirit-In-Action = Működő Szellem).

Wilber Abszolút kategóriája a Szellem. 2016-ban az involúcióról ezt írja:

„A legtöbb hagyomány az alany és a tárgy elválasztottságának vagy dichotómiájának valamilyen formájaként ábrázolja az őseredeti elkerülést. [...] Az őseredeti elkerülés hatására a Szellem folyamatosan “ összehúzza” és “redukálja” önmagát, miközben egyre sűrűbb és kevésbé valós világok felé halad, (keresztény terminológiát használva) a Szellemtől a lélek felé, a lélektől az elme felé, az elmétől a test felé, a testtől az anyag felé (melynek mindegyike a Szellem, ám annak egy egyre leszűkítettebb verziója: a Szellem mint szellem, a Szellem mint lélek, a Szellem mint elme, a Szellem mint test, a Szellem mint anyag. Az egymás utáni elemek rendre kevesebb tudatosságot, éberséget és szeretetet foglalnak magukba” (5)

Wilber több helyen definiálja a Szellem szó értelmét, így könyveiben a szó használata egyértelmű. Alfred North Whiteheadre hivatkozva például ezt írja:

Szellem két aspektusa:
primordiális természet – időtlen, változatlan, az „Üresség” és a

következményi természet – az evolúció eredményeinek összessége.

Máshol a keleti hagyományokra hivatkozva így ír:

nirguna Brahman – tiszta Szellem, az „Üresség” megfelelője és a
szaguna Brahman – minőségekkel, tulajdonságokkal rendelkező Szellem. Ilyen a lét-tudatosság-üdvösség. (5)

Ken Wilber rokon értelmezéssel használja az Erósz, Működő Szellem (5, 172.o.), Isten akarata, Szellem (5, 116.o.) szavakat, kifejezéseket.

V. Saját szóhasználatom

Az Integrálszerelem2 könyvemben az Abszolútumhoz köthető kategóriát – Ken Wilber magyar fordítóit követve – a Szellem szóval jelölöm. A lélek szót – azonosan a psziché alakkal – mindvégig az emberi lélek, az egyéni lélek (Kaczvinszky József kifejezésével) értelmezem. A nagybetűs Lélek szóalakot csak ritkán használom. Ennek oka a melléknévi használat problematikája. A Lélek alak nagy kezdőbetűje jól jelzi a kiemelt isteni, abszolút minőséget, de a lelki, a mondatban kötelezően kisbetűvel írandó melléknévi forma elveszíti az isteni minőség kiemelésének lehetőségét. A hétköznapi ember ma a lelki szót szinte kizárólag emberi minőségében értelmezi, így véleményem szerint a számtalan szóösszetétel, szóképzés (lelkiismeret, lelkiség stb.) és kifejezés (lelki ok, lelki élet, lelki segély stb.) hétköznapi használata mellett nem lenne célszerű a lelki szót az isteni, abszolút értelemhez kötni.

A saját szóhasználatomban a Szellem (a görög pneuma, a latin spiritus, az angol spirit) az Abszolútum, az isteni minőség. A lélek szó pedig az emberi lelket (a görög psyché, a latin anima, az angol soul) jelenti.

Az Integrálszerelem2 könyv honlapja:

www.integralszerelem.hu

***

A témában felhasználtam:

1. https://varadikarolibiblia.blogspot.hu/2016/08/a-szellem-eltunese-magyar-bibliakbol.html
   
2. https://denesotto.hu/2011/04/huszitak-magyar%C2%ADorszagon-a-kereszteny%C2%ADuldozesek-tortenete-14-resz/
   
3. Csia Lajos: Bibliai lélektan, Százszorszép Kiadó 1994.
   
4. A müncheni kódex négy evangéliuma 1466, 8.old., Európa Könyvkiadó 1985.
   
5. Ken Wilber Integrál Meditáció (2016.) 170-171. o., 164. o.
6. https://archive.org/stream/szentbibliaazazi01kr#page/232/mode/2up