Isten a könyvesboltban

Gondolatok Eva Maria Zurhorst: Szeresd önmagad és mindegy kivel élsz című kötete olvasása után

Kezembe került egy párkapcsolatot boncolgató könyv. A téma miatt a szélesebb olvasó közönségre számító, úgynevezett népszerű pszichológiai könyvek közé tartozik. Kissé provokatív címe is meghatározhatja, ki is vegye kézbe a könyvesboltban.

A könyv egy terapeuta személyes tapasztalatokkal gazdagon alátámasztott gondolatai a szerelemről és a szeretetről a párkapcsolatban. Hogyan jutott el az író az izzó szerelemtől Isten szeretetéig. Nem kis vonulat, igaz? Az is magyarázatra szorul, hogyan függ össze az író párkapcsolati viszonya Istennel. A könyv megkísérel választ adni erre a kérdésre is.

Olvasás közben sokszor éreztem azt az terapeutai igényt, hogy próbáljam meghaladni önmagam. Álljon itt egy példa a könyvből:

"Amikor egy kapcsolatban megjelenik egy harmadik személy, akkor elérkezett az idő - nem arra, hogy az egyik vetélytárs mellett döntsünk, hanem hogy szembenézzünk az igazsággal. Üljön le a párjával, és mondjon el mindent. Képzeljen el egy szöveget, amelyben zárójellel jelölt, szabadon változtatható tartalmú helyek vannak. Mindig, amikor az (új szerelmére) gondol, legyen hálás mindazért, amit a vele való együttlét során felfedezhetett önmagával kapcsolatban. Próbálja minél pontosabban megfigyelni ezeket a most kialakuló vagy visszatérő érzéseket. Eközben pedig mindenhol, ahol a (szerelmem) szót használta, helyettesítse be ezt a (vágyaim) vagy a (lényem letagadott része) szavakkal. Meséljen a társának nyíltan, kertelés nélkül a vágyairól és az elfojtott késztetéseiről, tehát mindarról, amit érez, és amire vágyik. Ehhez általában legalább annyi bátorságra van szükség, mintha egy magas sziklaszirtről ugrana le a mélységbe - de ha valóban kiáll a vágyai mellett, és kifejezésre juttatja valamennyi álmát és elképzelését, akkor csodálkozni fog, hogy mennyi közelséget, elevenséget és milyen tág teret fog megtapasztalni, miután alábbhagy az ugrással járó félelem és fájdalom."

Legyek bátor, ugorjak le a szikláról... könnyű azt mondani. Szerintem pont az a terápia egyik feladata, hogy a terapeutának nem csak megmondani kell a „mit”, nem csak rávezetni a „mit”-re, hanem segíteni, kialakítani a fentebb megfogalmazott bátorságot, vagyis a „mit”-hez vezető útra kellene terelni.

Szerintem ez a „bátorság” egy másik fogalommal jobban leírható, a megfelelő tudatszint fogalmával. A terapeuta hiába adja a jobbnál jobb ötleteket könyvében, mindhiába meséli el életét, szenvedéseit, mondanivalójának lényege csak olyan szívekbe találhat utat, csak olyan lelkekben kelthet rezonanciát, ahol a tudatszint ehhez megfelelő befogadó helyet biztosít. Azt gondolom, hogy a terápiára szoruló estetek többségében a kívánt „bátorság” csak a tudatszint emelésével érhető el. Ezért érzem az ilyen tanácsokat is megfogalmazó könyveket nem elégséges hatásfokúnak, még ha kétség sem fér alkotójuk jó szándékához.

Csak az tanítson, aki két lépéssel a tanítványa előtt jár. De eredményesen tanítani csak a befogadó szintjén lehet. Ha egy három éves kis óvodáshoz egy általános iskolás szintjén szól óvónője, értetlenségbe fulladhat a kommunikáció. Hasonlóan gondolom, terápiát csak olyasvalaki tartson, aki legalább egy, de az sem baj, ha két tudati szinttel kliense felett van. Azonban a terápia módszertana nem szakadhat el a kliens tudati szintjétől.

A pszichológia sokféle „tudat-szintezést” ismer. Nekem Ken Wilber, A Működő Szellem Rövid Története című könyvében megismert tízes skála nagyon tetszik. Eva Maria Zurhorst a párkapcsolat stációit a vágyódó szerelemtől az isteni szeretetig veszi végig. A párkapcsolatban a vágyódó szerelem a wilberi 3-4 szintnek, míg az isteni (feltétel nélküli) szeretet a 8-as szintnek felel meg.

No de térjünk vissza a könyvesbolthoz... Nézzünk egy lehetséges olvasói motivációt:

Tételezzük fel, az olvasót érdekli a címben felvetett provokáció. Tényleg nem számít, hogy kivel élek? Csak az kell a boldog párkapcsolathoz, hogy szeressem saját magam? Ugye, csak marháskodik a szerző, vagy csak provokál, hogy vegyem meg a könyvét.

Ha sikerül végigolvasni a néhol eléggé bonyolultan kifejtett gondolatmenetet kérdés, hogy mennyit ért meg belőle az olvasó. Van-e „aha” élménye és mennyit tud, vagy akar átvenni a könyv által sugallt tanokból, tanácsokból.

Ha az író és az olvasó tudati szintjének eltérése nagyobb egy egységnél, a mondanivaló megértése szerintem lehetséges, de átvétele, az életmódba való beépítése nem lehet sikeres. Ha két szinttel lejjebb lévő találkozik egy könyvvel, akkor nagy a valószínűsége, hogy a könyvtől jobb eseteben a „nem értem” érzésével, rosszabb esetben „baromság!” felkiáltással szabadul meg olvasója.

Úgy gondolom, hogy ez bármilyen mester-tanítvány viszonnyal így van. Tanító-tanítvány, terapeuta-kliens, szülő-gyerek viszonyokban meghatározó a tudati szint és annak használata. Tehát a mesternek nem csak felette illik állni, hanem ezt a felette állást okosan, óvatosan szabad csak tanításra használni. A tanítvány, a befogadó megszólítása csak annak tudati szintjén lehetséges, a tartalom lehet magasabb egy szinttel. Két vagy több szinttel magasabb tanok „átvételének” egyetlen módja van: a bizalmon alapuló hit.

Ha a mester-tanítvány viszonyt hosszabb távon gyakorolják, akkor...

ha a Mester és a Tanítvány tanítási tudatszint különbsége	a tanítványban	a mesterben
-2 vagy több	Megvetés, elutasítás	Hazugság, önbecsapás, agresszió
-1 és- 2 között	Hiteltelenség, elutasítás	Sikertelenség, elkeseredés
-1 és 0 között	Értetlenség, türelem	Elégedetlenség, sikertelenség
0 és 1 között	Elfogadó megértés	Útkeresés, türelem
1 és 2 között	Önismereti fejlődés	Megértés, sikeresség
2 vagy több	Hit vagy Elutasítás	Bölcsesség

Ezért kell óvatosan, avagy hittel, nyitott szívvel választanunk az írott tanításokból.