Tibi, Kiss Tibi, mondd, mi szükséged van neked a Budapest Bár virga-kuplé estjében a 30-as évek romantikájában elidőzni? Baromi klassz mély hangoddal lazulsz velük? Baromi klassz kiállásoddal csatangolsz a szinpadon és megközelíthetetlen férfiként ott vagy, de mégsem vagy velük? Hol vagy te Kiss Tibi? Egyáltalán ki vagy Te?
Tegnap este választ kaptam a kérdésre, mert közvetlen közelrőr ott lehettem veled az Aranyakkord (hú de balfasz nevű) formációddal és egy óra alatt megérteni vélem ma reggel a kisstibiségedet.
Tudod, Cohen jutott sokszor az eszembe. A verseid egyéni stílusa, a képek, amikben kifjezed magadat dalról-dalra közelebb vittek hozzád. A hold, a szív, az el-ne baszd, az igéid, mind-mind bemutatták a kisstibiséget. Láttalak a konyhádban hajnalban, éreztelek a Kis Herceg élményedben, ahogy a szeretetről egy pillanat alatt tudsz rittyenteni egy dalocskát.
Nagyon élveztem a tegnap esti koncertedet, mégis hiányok is megjelentek a elmém hajnalszagú horizontján. Vajon miért kiabálsz olyan sokat, miért nincs szinte egyetlen dal sem, ami a hangod mélységeit hozza főszerepbe? Majd 80 évesen? Cohen ott fürdik a basszusában 80 felett, majd akkor nyugszol le Te is, ha kirabol a managered és elvonulsz és meditálsz évekig?
Tibi, azt érzem rajtad, hogy kapcsolódni akarsz a transzcendenssel, de egy kibaszott vastag fal van köztetek. Pedig a átlátsz a falon túlra, élményeid vannak onnan, mégsem stabil a kapcsolat.
Cohen 80 felé már egyedül ment előre, írt és zenélte a verseit, egészen nyugisan, szelídült, míg Te még mindig ketten vagytok, és sokszor egymással szembe mentek és a falat okoljátok, vagy csak szenveditek, pedig az a fal nincs is, az a fal kettőtök virtuális kreálmánya.
Tibi, szurkolok, hogy fedezd fel, értsd meg és haladd meg azt a kreálmányt, az ördögi kettősséget, és érkezz meg még alkotóerőd teljében az angyali otthonodba, az egységbe.
2024. július 25.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése