http://www.life.hu/sztarszerzok/20120817-szerelem-parkapcsolat-szeretet-heti-utravalo-muller-petertol-35-resz.html
*******
<<Minden
szerelem úgy lép az életünkbe, hogy megfoszt a
szabadságunktól. Ha belemegyünk, nem tehetjük azt, amit
akarunk, csak azt, amit a szerelem akar.>>
" Szerelem! Ez volt az a szó, amelyről annyira mást gondoltam, mint Popper Péter és a legtöbb pszichológus. Sőt, józan fejjel néha még én is mást gondolok róla, mint szerelmesen.
Azt
mondják, a szerelem: kóros állapot. Örök emberi érzés, de nem
ésszerű. Káprázat, rögeszme, lázálom. Néha valóban kóros.
Szétrombolhatja az ember életét. Tudjuk. Ismerjük az életből és
az irodalomból. Néha meg akarjuk menteni a szegény szerelmeseket
egymástól, de főleg a részeg önmaguktól.
Mégis
azt mondom, hogy ez a mai ember által átélhető legvallásosabb
állapot. Lelki másállapot. Minden esetben transzcendens. Valami
olyasmi szólal meg ilyenkor bennünk, amire nincs magyarázat.
Az
embernek hirtelen fájni kezd a másik ember hiánya. Sohasem érezte
még ezt a fajta űrt. Mindig azt hitte, hogy jól vagy rosszul, de
megvan egyedül is. Kicsit szürkén, józanul, de éldegél. Most
meg nem! Kell a másik.
Amíg
nem vagy szerelmes, sohasem érzed, hogy félember vagy, hogy
hiányzik belőled valaki! Örökké rá gondolsz, neki üzensz,
gondolatban vele vagy. Valaki - egy másik ember! - viszi magával a
boldogságodat, a nyugalmadat, az örömödet, a lelkedet, de még az
életed értelmét is.
Sohasem
kellett ilyen intenzíven egy másik ember, hogy nem tudsz nélküle
létezni! Tegnap még nem is ismerted. Egész jól elvoltál nélküle,
most meg nem megy!
Most,
hogy nem a tiéd, hogy hiányzik, mint a letépett félkarod,
döbbensz rá, hogy a magányod köré épített erős várad:
homokvár. Menekülnél vissza - de nem lehet. Összedőlt,
összedöntötte.
Ilyenkor,
ebben a szédült, irreális, sóvárgó, szomjas "nem bírok
nélküled élni" állapotban sejtheted meg, hogy milyen lehet
az Isten-élmény, ha valódi. Ilyenkor sejtheted meg, miért
választotta a fiatal Jézus élete helyett a kereszthalált. Nem
volt más választása. Olyan intenzíven szeretett.
Amikor
Petőfi Sándor azt mondta, hogy a <<Szabadságért odaadom
szerelmemet!>> - elárulta, hogy sohasem volt igazán szerelmes."
*******
Azt hiszem, Poppernek volt igaza. Pár nap múlva azt is idézem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése